Bezárás
Ami működik

Új blog indul az Átlátszón: társadalmi problémákra adott válaszok után nyomozunk

Az Átlátszó új Megoldás blogja a “Megoldásközpontú Újságírás” elveit követve nem pusztán a társadalmi problémákra, hanem azok megoldására koncentrál. Olyan modelleket mutat be (például az oktatás, az esélyegyenlőség, az egészségügy, a környezetvédelem vagy akár a korrupció területén), amelyek valahol már működtek, és amelyek segítségével talán máshol is megoldhatók lennének az adott problémák. Nem „jó hírek” készítéséről van szó, hanem oknyomozó munkáról, amely részletekbe menően mutatja be a teljes történetet. Mindazt, ami változást hozhat a közbeszédbe, és hatással lehet a szakpolitikára is.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató 2018-as közös felméréséből kiderült, hogy Magyarországon az emberek jelentős része nem hisz a híreknek. És nem csak nem hisz bennük, inkább nem is olvas híreket.

Tina Rosenberg Pulitzer-díjas újságíró, a New York Times Fixes című rovatának vezetője szerint ez nem meglepő. Az újságíró budapesti látogatásakor rámutatott: a folyamatos negatív tartalmak miatt „megtanultuk”, hogy soha semmi nem működik, tehetetlenek vagyunk a problémákkal szemben, úgy érezzük, nincs értelme próbálkozni sem, hiszen úgysem lesz hatása. Emiatt gyakran menekülőre fogjuk, inkább nem is olvasunk újságot, nem nézünk híreket, passzívak leszünk.

Ez a hozzáállás azonban megváltozik, ha olyan cikkekkel találkozunk, amelyekben bizonyos társadalmi problémák megoldásairól olvashatunk. Felismerve ezt a jelenséget, Tina Rosenberg, Courtney Martin és David Bornstein amerikai újságírók létrehozták a Solutions Journalism-ot, azaz a Megoldásközpontú Újságírást, amelynek célja, hogy alapos, érthető, de egyúttal hatásos írások szülessenek a társadalmi problémákra adott válaszokról.

“Az újságírók tartoznak az olvasóknak a teljes történettel”

– magyarázta Tina Rosenberg. “Megoldások nélkül nem lehet bemutatni a teljes történetet. Nem lehet nap nap után a problémákat sorolni, kétségbe ejteni és passzivitására kárhoztatni az olvasókat, aztán pedig magukra hagyni őket. Az újságírók ennél többel tartoznak az embereknek. A megoldásközpontú újságírás egy jó módszer arra, hogy az újságírói keretek között segítsenek, mutassanak utat anélkül, hogy reklámoznának valamit vagy korteskednének mellette. Az olvasók pedig sóvárognak ez után. A fő ok, amiért az emberek már nem olvasnak híreket, az éppen a levertség, a tehetetlenség. Ha viszont úgy látják, hogy vannak lehetőségeik, akkor újra a hírek felé fordulnak” – hangsúlyozta az újságíró.

A megoldásközpontú újságírásról szóló oktatóanyag szerint az újságírók feladata, hogy pontos tükröt tartsanak a társadalom elé. Ha nem mutatják be a rengeteg különböző utat, ahogyan az emberek és az intézmények próbálják megoldani a problémákat – sikeresen vagy sem -, akkor nem végzik elég alaposan a munkájukat.

“Sokan azért lettünk újságírók, mert szeretnénk hatást elérni, jobbá tenni a világot. De a tévedések, hibák bemutatása nem az egyetlen módja annak, hogy hatással legyünk a világra.

Mi, emberek, nem csupán azért változunk, mert valaki rámutat a problémáinkra. Tudnunk kell azt is, hogy a változás lehetséges, és látnunk kell megoldási módokat, hogy hogyan csináljuk. A társadalom ugyanígy működik”

– áll a leírásban.

A cseh Transitions támogatásával és a Mérték Médiaelemzű Műhely, valamint az Ashoka közreműködésével Magyarországon is indult egy program a modell népszerűsítésére. Ennek részeként tartott Tina Rosenberg, majd Nina Fasciaux, a Solutions Journalism Network európai koordinátora előadást a Megoldásközpontú Újságírásról riportereknek a Független Médiaközpontban. Ezt követték további előadások angol, illetve magyar nyelven a pécsi és a szegedi egyetemen, valamint az ELTE-n, és elkészült a magyar nyelvű oktatófelület is.

Az Átlátszó pedig – szintén a program keretében – új blogot indított, az Átlátszó Megoldás-t, amely a jövőben megoldásközpontú cikkeknek biztosít majd felületet.

Két riportunk már ezzel a módszerrel készült.

Az egyik arról számolt be, hogyan lehet egy kosárlabda csapattal kompetenciákat fejleszteni, közösséget teremteni elszigetelten élő mozgáskorlátozott emberekből, és hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalom teljes jogú tagjának érezzék magukat.

Csapatsportként nevel önállóságra a kosárlabda – főleg, ha kerekesszékes vagy

Szocio Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Hogyan lehet kompetenciákat fejleszteni, közösséget teremteni elszigetelten élő mozgáskorlátozott emberekből, és hozzájárulni, hogy a társadalom teljes jogú tagjának érezzék magukat? Erre próbál megoldást nyújtani a pécsi PTE PEAC Rolling Basket kosárlabda csapat.

A másik pedig az vizsgálta, hogyan jött létre és működik az a civil szervezetek által létrehozott program, amely generációkat kötött össze a kijárási korlátozás alatt.

A vírus “mellékhatása”: generációkat kötött össze egy magyar program a kijárási korlátozás alatt

Hogy tetszik lenni? – ez a kérdés egyre többször hangzik el olyan idősek otthonában, akik egyedül élnek, és akiket a Covid-19 járvány még inkább a lakásuk falai közé zárt, elszigetelt a közösségtől. A beszélgetés akár lehetne egy hagyományos unoka-nagyszülő párbeszéd is – de nem az.

A blog rendszeres időközönként frissül majd, ehhez az olvasók segítségét is kérjük: ha a környezetében rendszerszintű megoldást lát egy adott problémára, írjon nekünk az [email protected]-ra, mi pedig bemutatjuk, az adott modell hogyan működik.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért.

További sztorik