Bár az európai folyamatokkal összhangban több éve csökken az öngyilkosok száma, Csehországban évente még mindig mintegy 1500-an vetnek véget önkezükkel az életüknek, akik között egyre több a férfi. Az Aktualne.cz hírportál „Nem vagy egyedül” című négyrészes sorozatában foglalkozott a témával, amelynek során egy olyan új, helyi mentálhigiénés központok által nyújtott célirányos ellátást is bemutatott, amely azoknak a betegeknek a kezelésében segít hatékonyan, akiknél nagy az öngyilkosság kockázata.
Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.
Bevett egy marék gyógyszert, de időben rátaláltak, és gyomormosás után Prága legnagyobb pszichiátriai kórházába, a Bohnice városrészben működő intézménybe szállították. Néhány hét után Vladimír visszatért az életbe, hogy maga nézzen szembe a problémáival. Az orvosok átsegítették a nehezén, a többi már rajta állt. A látható fizikai okok nélkül kialakuló súlyos depressziót nehéz időszak tetézte: Vladimír életében válás következett, ráadásul súlyosan megbetegedett a fia.
Vladimír havonta egyszer bejárt a pszichiátriai klinikára, ahol egyórás várakozás után nemegyszer csupán 20 percet foglalkoztak vele a rendelőben. Kezelőorvosával hosszan keresték sikertelenül azt a gyógyszer-kombinációt, amivel kontroll alatt tarthatják a betegségét. Végül az állapota annyira leromlott, hogy visszatért Bohnicébe.
„Úgy éreztem, hogy már képtelen vagyok élni”
– meséli a hatvanéves férfi, akinek kérésére az anonimitása érdekében megváltoztattuk a nevét.
– Akárhogy is nézzük, a pszichiátriai kórház is csak kórház, és az ember pontosan úgy is érzi ott magát – vallja Vladimír. Más megoldás azonban nem volt, egészen addig, amíg a pszichiátere nem állt elő egy új javaslattal. Vladimír azóta a rendszeres ambuláns kontrollok helyett az új mentálhigiénés központba jár. Bármikor mehet, amikor csak szükségét érzi, láthatja, hogy a betegségével nincs egyedül, és ha ismét rosszabbra fordulna a helyzet, nem kell feltétlenül Bohnicét választania.
Súlyos betegsége, korábbi kórházi kezelései és öngyilkossági kísérlete miatt Vladimír a legveszélyeztetettebb kategóriába tartozik. Szakértők szerint általában a kezelőintézet elhagyása utáni időszak a legnehezebb, amikor a hazatérő beteg ismét azokkal a problémákkal szembesül, amelyek nagyban hozzájárultak a betegségéhez. Az új központok ezekben a kritikus napokban és hetekben is segítséget tudnak nyújtani.
Kik a veszélyeztetettek?
Szakértők szerint az öngyilkossággal leginkább veszélyeztetett személyek a depresszív rendellenességekben szenvedő, kórházi kezelésen átesett, korábban már öngyilkosságot megkísérlő férfiak. A cseh népesség mintegy 6 százaléka szenved depresszióban. Bár nincsenek mindannyiuknak szuicid gondolataik, a statisztikák szerint az öngyilkosok között rendkívül nagy a depressziósok aránya.
– Célzott megelőzéssel segíteni tudunk egyes pszichiátriai betegeknek – nyilatkozta az Országos Mentálhigiénés Intézet kutatója, Petr Winkler, aki csapatával az idén bemutatni tervezett nemzeti öngyilkosság-megelőző stratégián dolgozik. A program részben már elindult, például mentálhigiénés központok kezdték meg működésüket, amelyek feladata a Vladimírhoz hasonló, az öngyilkosság veszélyének erősen kitett személyek stabilizálása.
A központok a cseh mentálhigiénés ellátás részét képezik. Az új módszerek megváltoztatják a pszichiátriai betegségben szenvedők és az ellátásból nemrégiben elbocsátott betegek életét. – A mentális egészségről keveset beszélünk, a problémás esetek pedig intézetbe kerülnek. Ez azonban akár száz kilométeres távolságban is lehet, és maga az utazás is traumát okozhat – nyilatkozta Miroslav Pastucha pszichiáter. Pastucha részt vett az első központ létrehozásában Bohnicében, jelenleg pedig csapatával a következő központ kialakításán dolgozik a főváros Prosek nevű kerületében.
A mentálhigiénés központok munkatársai elegendő időt szentelhetnek a betegeknek, kiváltva az újabb kórházi kezelést. Ennek köszönhetően Vladimírnak megváltozott az élete. Nemcsak a depresszióját, hanem annak következményeit is kezelték.
„Nem pusztán gyógyszereket írnak fel, hanem segítenek visszatérni a korábbi tevékenységeimhez, amelyek a depresszió miatt már nem érdekeltek”
– nyilatkozta. Immár képtárba jár, és újra elkezdett festeni.
Mivel a központokban pszichiáterből, nővérekből és szociális munkásokból álló csapat foglalkozik a betegekkel, meglehetősen sokrétű lehet a terápiás megközelítés. A cél az, hogy a súlyos mentális zavarokkal küzdő személyek minél normálisabb életet élhessenek kórházi kezelés nélkül.
– Fogalmazhatunk úgy is, hogy ha jó munkát végzünk, azzal csökkentjük az öngyilkosság kockázatát – hangsúlyozza Pastucha.
A proseki központ Pastucha vezette 10 fős szakembercsoportjának megközelítése eltér a pszichiátriai klinikák szokásos eljárásától, ahol az orvosok alig fél órát tudnak egy betegnek szentelni az egy- vagy kéthavonta végzett ellenőrzések során.
A mentálhigiénés központok munkatársai elegendő időt szentelhetnek a betegeknek. Fotó: pixabay.com
– A súlyos depressziós ember gyakran csak fekszik az ágyban, és arra is képtelen, hogy az utcára kilépjen. A kontrollra sem megy el. A központban úgynevezett asszertív ellátást biztosítunk: tevékenységeket szervezünk, nem hagyunk mindent a betegre – nyilatkozta Pastucha. Ha a beteg nem jelenik meg a találkozón, a központ munkatársai megpróbálják telefonon elérni, de akár a lakhelyén is felkeresik.
Az ellátásban a csapat összes tagja részt vesz. A betegeknek nem mindig van szükségük feltétlenül a pszichiáterre, a csapat többi tagjának is megvannak a készségeik és képzettségük a szükséges ellátás biztosításához. Pastucha naponta megbeszélést tart a csapattal. A központ jelenleg ötven beteggel foglalkozik, holott a maximális kapacitása ennek kétszerese. Beszélgetnek velük, támogatják „külvilági” kedvteléseiket, megpróbálják visszavezetni őket a normális életbe, még a munkakeresésben is segítenek.
„A legfontosabb a beteggel kialakított kapcsolat. El kell nyernünk a bizalmát.”
A kezelésben a beteg is részt veszt oly módon, hogy a kezelőorvosával együtt választja ki a számára legmegfelelőbb terápiát – hangsúlyozza Pastucha. Vladimír havonta keresi fel a központot, nehezebb időszakaiban azonban gyakrabban is megjelenik. Szükség esetén a betegek néhány napot a központban tölthetnek.
A program tavalyi elindítása óta öt mentálhigiénés központ nyílt az országban. Az egészségügyi minisztérium júliusig húszra tervezi növelni a számukat. A 2013-ban indított, uniós pénzből megvalósuló pszichiátriai ellátási reform egyik területét képező mentálhigiénés központok végső száma száz lesz.
A központok finanszírozása 18 hónapig van biztosítva. – Hogy utána mi lesz, ezt még senki sem tudja. Egyelőre folynak a tárgyalások. A több mint három éve működő első, bohnicei központ veszteséges. A bohnicei kórház saját költségvetéséből finanszírozza a működését – mutatott rá Pastucha.
Hiányzó statisztikák
Mivel Csehországban az 1990-es évek óta nem vezetnek nyilvántartást az öngyilkossági kísérletekről, a szakértők nem tudják, hányan kísérelnek meg önkezükkel véget vetni az életüknek, és mekkora a veszélyeztetett csoport népessége. Az öngyilkossági kísérleteket még a betegek kórlapjára sem vezetik fel.
A központok úgynevezett másodlagos ellátást nyújtanak. Feladatuk a korábban kórházban vagy krízisközpontban kezelt, betegségük legsúlyosabb szakaszán túljutott páciensek segítése. A másodlagos ellátást kulcsfontosságúnak tekintik az öngyilkosságok megelőzésében a nagy kockázatú csoportban. A cseh öngyilkosság-megelőzési stratégia külföldi tapasztalatokra is épít.
Az egyik példa Svédország. Míg az 1960-as években egész Nyugat-Európában itt volt a legnagyobb a 100 000 főre számított öngyilkosságok száma, ma már Svédország nem lóg ki az európai átlagból. A svéd szakértők már az 1990-es évek derekán intézkedéseket javasoltak az öngyilkossági arány csökkentése érdekében, a svéd kormány azonban csak 2008-ban hagyta jóvá a nemrégiben elbocsátott pszichiátriai betegek másodlagos ellátásán alapuló programot.
Láthatatlan segítők
Bár a pszichiátriai ellátás reformja már hat éve tart, az elégtelen finanszírozás miatt az új terápiás módszerekkel kapcsolatos információk nem jutnak el az érintettekhez. A mentálhigiénés központok önerőből, a Facebook és egyéb közösségi hálózatok segítségével adnak hírt magukról.
Vladimir Caroli, a svéd Országos Öngyilkosság-kutatási és Mentálisbetegség-megelőzési Központ munkatársa szerint a program komplexitásának és az elégséges állami finanszírozásnak köszönheti sikerét. – A való világban működik, nemcsak papíron – hangsúlyozza.
A szakértők meghallgatása után a svéd kormány pénzt szabadított fel egy betegközpontú megelőző ellátórendszer létrehozására. A páciensekkel szoros kapcsolatban álló akadálymentes központok orvosai képesek időben felismerni a szuicid gondolatokat és segíteni azoknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.
A segítség azonban az új mentálhigiénés központok létrehozásával sem jut el mindenkihez, akinek szüksége lenne rá. Ennek egyik oka a közvélemény tájékozatlansága a központokat illetően. Az intézmények munkatársai magukra vannak utalva, kórházi pszichiátriai osztályokat keresnek fel, és olyan betegeket szólítanak meg, akiknek a központok által nyújtott járóbeteg-ellátással folytatható a kezelésük.
A központok azonban nem fogadnak automatikusan bárkit, aki korábban öngyilkosságot kísérelt meg. Kifejezetten a súlyos mentális betegségben, elsősorban depresszióban és skizofréniában szenvedő személyekkel foglalkoznak. Azoknak a kezelése, akik más okból, például egy nehéz életszakasz miatti trauma folytán próbálkoztak öngyilkossággal, rendszerint pszichoterápiával történik.
Pszichiátriai reform
A 2013-ban indított stratégia és a mentálhigiénés központhálózat létrehozásának alapvető célja a pszichiátriai kórházakban kezelt betegek számának csökkentése. – A pszichiátriát sokáig nem értékelték kellőképpen. A cseh egészségügyi rendszer prioritása a jobb felszerelés és az új technológia biztosítása volt a kórházak számára – nyilatkozta Roman Prymula egészségügyi miniszterhelyettes.
A központoknak országszerte meg kell küzdeniük a kezdeti nehézségekkel. A német határ közelében fekvő Chomutovban már két éve működik a mentálhigiénés központ, ennek ellenére továbbra is győzködniük kell a pszichiátereket, hogy irányítsák oda betegeiket. Szórólapokat helyeznek el az orvosi rendelőkben és a középületekben, abban bízva, hogy így elérik a potenciális pácienseket.
– Magunkat kell bemutatnunk és „eladnunk”. Nincs PR-osztályunk – fogalmazott Pastucha.
A cikket az Ashoka Czech Republic támogatta a megoldásközpontú újságírás közép-európai népszerűsítésére irányuló projektje keretében. Eredetileg az Aktualne.cz hírportálon jelent meg az öngyilkosság-megelőzés új megközelítéseit feldolgozó cikksorozatban, amelyet David Gaberle, Simona Fendrychová, Jiří Kropáček és Nikita Poljakov készített. Fordította: Böszörményi Péter.
A jelen cikk eredetileg a Transitions szervezet online magazinjában jelent meg „The Customized Approach to Suicide Prevention” címmel.
A nyitókép illusztráció, forrás: pixabay.com
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van,
hívja mobilról is
a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.
Az Átlátszó új Megoldás blogja a „Megoldásközpontú Újságírás” elveit követve nem pusztán a társadalmi problémákra, hanem azok megoldására koncentrál. Olyan modelleket...
