Zsebkendő, rongy, újságpapír – gyakran ezeket használják a menstruációs szegénységben élő nők betét helyett. A menstruációs szegénység az iskolás lányok 10 százalékát érintheti itthon. Egy brit szervezet megoldása azonban segíthet, igaz, a pandémiás helyzet most hátráltatja a programot.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

 

Nagy Britanniában felmérések szerint 137 ezer lány hiányzik az iskolából azért, mert nem jut megfelelő menstruációs termékhez. Kutatások szerint ezek a lányok, akik gyakran végleg kimaradnak az iskolából, felnőttként nagyobb eséllyel szoronganak, szenvednek depresszióban.

A The Red Box Project (RBP), ami magyarul piros dobozos projektet jelent, ezzel a jelenséggel vette fel a harcot a szigetországban. 2017 és 2019 között több ezer iskolában helyeztek el ingyenes termékeket több száz önkéntes segítségével, és a minden iskola számára ingyenes termékeket biztosító törvény létrehozásában is szerepük volt.

A RBP egyik alapítójával és szakértőkkel beszéltünk arról, miért működött jól a szervezet, és hogy hogyan lehetne más országokban – akár Magyarországon is – bevezetni egy olyan rendszert, amely a diáklányok életét ingyenes termékekkel könnyíti meg.

– Soha nem nőttünk volna ekkorára, ha nem lett volna szükség egy ilyen megoldásra – mondta Clegg Bamber, a RBP társalapítója.

Önkéntesek segítségével mintegy 5600 iskolában helyeztek el menstruációs termékeket, valamint harisnyákat, tiszta fehérneműt.

Mára az angol állam vállalta helyettük a termékek beszerzését és eljuttatását az iskolában. Anglia az elsők között volt a menstruációs szegénység feltérképezésében, a tamponadó csökkentésében (majd eltörlésében) és az iskolások megsegítésében is. Figyelemre méltó, hogy az állam által bevezetett iskolai termékosztás mennyire hasonlít arra, amit a RBP négy évvel ezelőtt elkezdett.

Mintaszervezet

2017-ben a BBC egy riportban olyan lányokat mutatott be, akik nem tudták megengedni maguknak a megfelelő egészségügyi betéteket, tamponokat menstruációjuk idején. Ezért nem higiénikus és veszélyes helyettesítőket használtak, vagy egyszerűen nem mozdultak ki otthonról. A menstruációs szegénység hatalmas hangsúlyt kapott a brit médiában, és szinte rögtön létrejött több szervezet is, hogy segítsen a lányokon. A The Red Box Project-et, amely mára a legnagyobbra nőtt, és az egyik leghatásosabbnak bizonyult közülük, 2017 tavaszán alapította Portsmouth-ban Clegg Bamber és két egyetemista társa.

A RBP egy közösségen alapuló projekt, amelyhez bárki csatlakozhat önkéntesként. A szervezet eligazítja és ellátja őket a kampányhoz szükséges eszközökkel. Ez után az önkéntesek online és offline gyűjtésbe kezdenek a környezetükben, és a gyűjtött termékeket az általuk választott iskoláknak felajánlják – mesélte el Mandy Smith, a RBP seftoni önkéntese. A szigetország nyugati részén, Liverpool közelében található városban több mint 80 iskola működik. Korábban egyik sem kínált ingyenes termékeket.

„Először csak a közvetlen környezetemben gyűjtöttem adományokat, de hamarosan kiterjesztettem Sefton egész környékére. Elképesztő volt a lelkesedés” – mesélte Smith. Ő maga is toborzott önkénteseket, akik segítségével az összes környékbeli iskolát el tudta látni megfelelő termékekkel.

2019-ben a Red Box Project több mint 700 önkéntessel operált. Clegg Bamber, az alapító szerint ennek a népszerűségnek az egyik oka az volt, hogy mindig nyitottak voltak az ötleteik, kritikáik felé.

– Ma se vagyok biztos abban, hogy jól csináltuk – meséli Bamber. Elmondta, mivel csak a jelentkezőkön keresztül érintkeztek az iskolákkal, a legszegényebb területeken, ahonnan senki nem kereste fel őket, nem tudtak eljutni az intézményekhez.

Bár az, hogy 5600 intézménybe jutottak be, szép szám, a szigetország iskoláinak ez csupán húsz százalékát jelenti.

– Nem tudtunk mindenhova eljutni – emelte ki Bamber. Hozzátette, néhány mélyszegény környéken sikerült segíteniük, illetve olyan iskolákba is bejutottak, ahova több ezer diák jár. Ő visszatekintve úgy érzi, hogy nem tűntek mindenki számára elérhetőnek, az önkénteseikkel nem feltétlenül tudtak azonosulni a szegényebb területeken. – Azon kellett volna dolgoznunk, hogy milyen képet mutatunk róluk. Hátha így többeket elértünk volna – tette hozzá.

Míg Bamber a szegény országrészek elérhetetlenségét emeli ki, egy brit szakértő, Bettina Bildhauer, a Menstruation Research Network (Menstruációs Kutatói Hálózat) alapítója, a skót St. Andrew egyetem professzora azt kérdőjelezi meg, hogy hosszú távon mennyire hatásos ez.

– Ez egy jó kezdet, ami eljuttatja a rászorulókhoz azokat a termékeket, amikre szükségük van – mondta. – De problematikus abból a szempontból, hogy fenntartja azt az illúziót, hogy a menstruációt termékekkel kell megoldani a helyzetet, és nem próbálja kikezdeni a vérzést övező stigmát sem.

A stigma leküzdése

A stigmatizálás problematikusságát emeli ki a lengyel Akcja Menstruacja szóvivője, Magda Demczak is. Ők a Red Box Project mintájára Lengyelországban vették fel a kapcsolatot iskolákkal, és helyeztek el dobozokat.

„Nem minden intézmény nyitott a kooperációra. Hallottunk olyan szülőkről is, akik ellenzik azt, hogy menstruációs termékek kerüljenek az iskolába”

– magyarázta Magda Demczak.

A nagyrészt katolikus országban, ahol Magda elmondása szerint vannak olyanok, akik a menstruációs kelyhet az ördögtől valónak gondolják, nagyjából ötszázezren érintettek a menstruációs szegénységben.

Az Akcja Menstruacja 2018 óra működik, az ország első menstruációs szegénységgel foglalkozó szervezeteként. Ma 17 főből és több mint 50 önkéntesből áll a csapatuk.

A RBP inspirációjára kezdtek el középiskolákkal dolgozni. – Már három éve tart a program, ez idő alatt a tanároktól és a diákoktól is sok pozitív visszajelzést kaptunk – mondta. A szervezet hírnevének köszönhetően pedig egyre több intézménybe jutnak el. Ma 200 iskolával tartják a kapcsolatot.

A Red Box Project sikerhez tartozik az is, hogy nagy szerepet játszottak a törvénymódosításban, aminek köszönhetően ma minden angol iskola ingyen juthat menstruációs termékekhez. Amika George által alapított, a FreePeriods szervezettel együtt 2019-ben az Egyenlőségi Határozatra (Equality Act) hivatkozva nemzetközi kampányba fogtak. Eszerint ugyanis a törvényhozóknak az egyenlőség felé kell irányítani az országot. A menstruációs termékek hozzáférhetetlensége pedig nyilvánvalóan nemi alapon hátrányt jelent.

A kampány keretei között több százezer aláírást gyűjtöttek, illetve 25 ezer fontot (egy millió forintot) jogi költségekre. Két szervezet együttes fellépése nagy port vert fel, szinte minden nagyobb, független média cikkezett róla: a Time, a Guardian, valamint az Independent. 2019 márciusában végül az angol Parlament döntött arról, hogy minden iskolába ingyenes termékek kerüljenek. A terv megvalósítása 2020 januárjában kezdődött.

Ugyanekkor az angol kormányzás 2 millió fontot ígért arra, hogy a menstruációs szegénységet mindenhol megszüntessék 2030-ig, és 250 ezer fontot egy olyan különítmény készítésére, ami a stigmát segít lerombolni. 2021 januárjában pedig – az Uniós tagsággal együtt – a tamponadót is megszüntették az országban.

Mindeközben, 2020 novemberében Skócia bejelentette, hogy a világon elsőként minden rászorulónak biztosítja a menstruációs higiéniai eszközöket. Angliát a tamponadó csökkentésében, és az iskolák ellátásában is több ország követi.

Többek között Új-Zéland. Anglia és Skócia törvényei, Amika George és a The Red Box Project működése és kampánya inspirálták  itt is a menstruációs szegénység elleni kampányt – mesélte Jacinta Gulasekharam, az új-zélandi Dignity non-profit szervezet egyik alapítója. A Dignity kampányának köszönhető részben az, hogy 2021 júniusától minden iskolában ingyenes termékeket helyeznek majd el.

Az még nem nyilvános, hogyan fog pontosan működni a termékek kiosztása, de Gulasekharam kiemelte, hogy a Dignity felmérése szerint a legjobb módja ennek az, ha a diákok kérés nélkül, mondjuk a mosdóban vehetik magukhoz őket. „Ez a legjobb módja annak, hogy csökkentsük a stigmát, és hogy biztosak lehessünk abban, hogy a diákok oda mernek menni érte.”

Magyarországon is?

Lengyelország nem az egyetlen ország, ahol Anglia után az iskolákban piros dobozok tűntek fel. A Red Box Project Angliában felfüggesztette működését azután, hogy az állam átvállalta az intézmények ellátását, de önkénteseik többek között Írországban, Kanadában és az USA-ban is tovább tevékenykednek. A kérdés: működne ez a megoldás Magyarországon is?

Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt Lányból nővé program koordinátora szerint igen. 

„Merész gondolat, rendkívül ötletes és főleg hasznos lenne. Így a lányok  a lehető legkényelmesebben jutnának hozzá, anélkül hogy negatív tapasztalat érné őket.”

Váradi és a megyei programkoordinátorok a #lánybólnővé program keretei között több száz kamasszal találkoztak 2019-ben országszerte. Kiemelte, hogy a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetein keresztül  szinte minden térséget el lehet érni, „ezáltal a rászoruló diáklányok támogatásával szeretnénk a programot megvalósítani. Bízunk abban, hogy ősszel már a hagyományos rend szerint zajlik az oktatás és az intézményekbe való bejutásunk is egyszerűbb lehet” – hangsúlyozta Váradi Mariann.

A @periodpoverty_hungary Instagram oldal kezelői egyetértenek. – Úgy tapasztaltuk, hogy a nők többsége érdeklődéssel fordul a témához. Meglepően sokan nem hallottak még erről a jelenségről, így a legtöbb információ érdekes és új számukra, ezáltal bevonzza őket – mesélik. Jelenleg 1000 körül van a követőik száma, és biztosak benne, hogy ők anyagilag is támogatnának egy törekvést: „az oldalunkon keresztül többen is megkerestek minket adományozás céljából.”

Ez azonban valószínűleg nem a közeljövőben fog elkezdődni. A koronavírus miatt az iskolák világszerte zárva tartanak, így Angliában is szinte teljesen szünetel az ingyenes termékek átvétele – bár Clegg Bamber kiemelte, még mindig rendelnek eszközöket az iskolák, és egyre többen juttatnak érintkezésmentesen betéteket és tamponokat a diákoknak, akiknek szükségük van rá.

Magyarországon a #NemLuxusTáska gyűjtése a járványra való tekintettel elmarad, és a Lányból nővé program sem jut el az iskolásokhoz, akik online oktatásban vesznek részt. 

Új-Zélandon, ahol többek között az iskolák is nyitva vannak jelenleg, könnyebb helyzetben vannak a civil szervezetek, akik a menstruációs szegénységgel küzdenek.  – A Covid19 után különösen fontos az, hogy helyi cégeket is bevonjon a kormány – mondta Gulasekharam, a Dignity egyik alapítója. – Nagy kérdés az is, hogy milyen cégek termékei jutnak majd el az iskolákba. A fiatalok nagyon sokat tettek a bolygóért, szóval tartozunk nekik annyival, hogy tudatos cégeket választunk.

A brit és skót aktivisták sikerei más országok aktivistáit, kormányzatát is inspirálják. – Mi (más lengyel szervezetekettel együtt) optimisták vagyunk a brit aktivisták sikerének és az ország törvényének megváltoztatásának köszönhetően. Hiszünk benne, hogy mi is meg tudjuk csinálni – mondta Marta Demczak, az Akcja Menstruacja alapítója.

Magyarországon is akár minden tizedik lányt érintheti a menstruációs szegénység. A jelenségről, arról, hogy kiket érint, ITT írtunk részletesen.

Menstruációs szegénység: Magyarországon is sok az érintett, de hiányzik az átfogó megoldás

Magyarországon az iskolás lányok tizede nem engedheti meg magának a menstruációs termékek vásárlását hónapról hónapra, de becslések szerint akár a női lakosság harmada érintett lehet a menstruációs szegénységben. A probléma okairól, következményeiről és a lehetséges megoldásokról érintettek, pedagógusok, egészségügyi szakemberek és civil szervezetek munkatársai meséltek az Átlátszónak.

 

Rutai Lili

A riport a Press Start, egy újságírókat támogató, crowdfunding platformon gyűjtött támogatások felhasználásával készült. Nyitókép: The Red Box Project.